24 máj Sárgarépa a táplálkozásban
Tiberiusz római császár is élvezettel fogyasztotta a sárgarépát, amit Matthioli szerint német földről hozatott magának havonta, mert ott termettek a legjobbak.
A sárgarépa (Daucus carota) már az ókorban elterjedt, kedvelt zöldségféle volt. Az időszámításunk előtt 2000-től 1000-ig rendelkezésre álló magleletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy már akkor is haszonnövényként szerepelt. Tiberiusz római császár is élvezettel fogyasztotta a sárgarépát, amit Matthioli szerint német földről hozatott magának havonta, mert ott termettek a legjobbak. Régi emlékekből kiderült, hogy elődjeink a sárga színű répákat szerették. A vad répafajok az egész világon még ma is megtalálhatók, nagyjából 3000 m tengerszint feletti magasságig. A mai elterjedt narancsszínű változatok kétségtelenül a Földközi-tenger vidékéről származnak. A hosszú múltra visszanyúló fogyasztása okán, a népgyógyászatban is jelentős szerepet kapott a sárgarépa.
A reszelt répa bőrre helyezve sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatású. Nyers vagy párolt formában fogyasztva vízhajtó és féreghajtó hatással is rendelkezik. A répából készült szirup a légzőszervi betegségek orvossága.
A sárgarépa talán a magas cukortartalmának köszönhetően annyira közkedvelt zöldségféle, hogy még a nyers ételeket nem kedvelő személyek sem utasítják el teljesen az étrendjükből. A sárgarépa még magas béta-karotin- tartalmának köszönhetően tűnik ki a zöldségek közül. A béta-karotin, mint az A-vitamin előanyaga, minden növekedési és anyagcsere- folyamatban jelentős szerepet játszik. Elsősorban a bőr és a légző-, emésztő-, kiválasztó szervek nyálkarétegének egészségében, továbbá a szem szaruhártya és kötőszövetének szerkezetéért is felelős. A karotin felhasználhatósági foka a szervezetben jelentősen ingadozhat, ami a szervezet tárolóképességétől, illetve a fogyasztás (elkészítés) módjától is függ. Nyers répafogyasztás esetén 1-20% között, párolt répa esetén 4-60% között lehet a felszívódás aránya. Ez a jelentős különbség a párolt répa esetében abból adódik, hogy a melegítés hatására a sejtek kinyílnak, így az emésztőenzimek számára könnyebb a feladat. Mivel a karotin olajokban oldódik, a jobb felszívódás természetesen az olajok jelenlétének is köszönhető, ehhez persze a szervezet jó zsírbontó képessége is szükséges.
A jelentősebb mértékben jelen lévő B-vitamin-tartalom az idegi funkciók segítéséhez járul hozzá. A magas ásványianyag-tartalma, az illóolaj-tartalma és a pektin jelenléte tovább növelik a sárgarépa táplálkozásbiológiai értékét. A csecsemők, kisgyermekek, kismamák és betegek táplálásában elengedhetetlen szerepet játszik, mivel igen könnyen emészthető, de felnőttek számára is egy igen fontos védőtáplálék.
A sárgarépa rendszeres fogyasztása összefüggésben állhat a kisebb tüdőrákkockázattal. Amerikai ápolónők körében végzett vizsgálat eredményei szerint 60%-kal kisebb a tüdőrák kockázata azok körében, akik 5 vagy több sárgarépát fogyasztottak el hetente, mint akik egyáltalán nem fogyasztottak répát. Előnyös lehet a béta-karotin rendszeres fogyasztása a fogamzásgátlót szedő nők esetében is, mert egy német vizsgálat szerint a fogamzásgátló tabletta hatására csökken a vér bétakarotin- szintje. A béta-karotin véd a farkasvaksággal szemben is. A sárgarépát ezért bátran fogyasszuk salátákban, levesekben, egytálételekben, köretként, vagy levét kicsavarva.
100 g ehető rész 88% vizet, 5% szénhidrátot, 3-4% rostot, 1-1% fehérjét és ásványi anyagokat tartalmaz, kalóriaértéke 109 kJoule (26 kcal). Az ásványi anyagok közül legmagasabb a kálium-, a nátrium-, a foszfor- és a kalciumtartalma, a mikroelemek közül pedig vasból, bórból, cinkből, brómból tartalmaz nagyobb mennyiséget.
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB