15 máj Sárgarépafajták
Termesztett sárgarépa fajták.
Termesztett fajták
A forgalomban lévő fajták részben külföldi, részben hazai eredetűek. Megkülönböztetésük értékmérő tulajdonságaik alapján lehetséges. Ezek a következők:
– a tenyészidő hossza,
– a répatest alakja,
– a répatest mérete,
– a felhasználhatóság.
A tenyészidő alapján a fajták három csoportba sorolhatók, rövid (80–120 nap), középhosszú (121–180 nap) és hosszú (181–220 nap) tenyészidejűekre.
A répatest alakja szerint lehetnek gömbölyűek (vagy gömbölyödésre hajlamosak), hengeresek, lefelé keskenyedő, széles vállú és hosszú megnyúlt fajták.
Különböző sárgarépa-alaptípusok: hosszú széles vállú, gömbölyű, hengeres, rövid, széles vállú, gömbölyödésre hajlamos, hosszú, megnyúlt
Különböző sárgarépa-alaptípusok: hosszú széles vállú, gömbölyű, hengeres, rövid, széles vállú, gömbölyödésre hajlamos, hosszú, megnyúlt
Termesztett fajták
A forgalomban lévő fajták részben külföldi, részben hazai eredetűek. Megkülönböztetésük értékmérő tulajdonságaik alapján lehetséges. Ezek a következők:
– a tenyészidő hossza,
– a répatest alakja,
– a répatest mérete,
– a felhasználhatóság.
A tenyészidő alapján a fajták három csoportba sorolhatók, rövid (80–120 nap), középhosszú (121–180 nap) és hosszú (181–220 nap) tenyészidejűekre.
A répatest alakja szerint lehetnek gömbölyűek (vagy gömbölyödésre hajlamosak), hengeresek, lefelé keskenyedő, széles vállú és hosszú megnyúlt fajták.
Különböző sárgarépa-alaptípusok: hosszú széles vállú, gömbölyű, hengeres, rövid, széles vállú, gömbölyödésre hajlamos, hosszú, megnyúlt
– Gömbölyűek és gömbölyödésre hajlamosak a Párizsi vásár, a Párizsi hajtató és ide sorolható a Duwicki is. Valamennyi rövid tenyészidejű, hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. Ezek a hazai forgalomban már ritkán fordulnak elő.
– A hengeresek zömmel tompa végűek. Közöttük vannak hajtatási, korai szabadföldi és szabadföldi típusok is. E csoportba tartozik a Gonsenheimi, az Amszterdami, a Marktgärtner, a Nanti, a Keszthelyi hengeres és a Lange Rote St. O. H.
– A lefelé keskenyedő, széles vállú típusok szintén tompa végűek. Ide tartoznak a Chantenay (Arany) és a Flakker (Vörös óriás, Danvers 126) típusok. Az előzőek középhosszú, az utóbbiak hosszú tenyészidejűek.
– A megnyúlt, hegyben végződő fajták zömmel hosszú tenyészidejűek. A válluk lehet keskenyebb és szélesebb. Ide tartozik a Fertődi vörös, a Hegyes vörös stb.
A répatest mérete szintén fontos fajtatulajdonság. Jellemző itt a hosszúság és a vállszélesség vagy a hengereseken az átmérő. A hosszúság és a termésmennyiség között szoros az összefüggés. Minél hosszabb a répateste egy fajtának, annál nagyobb a terméshozama. A hosszúság 4 és 30 cm között változik. Rövid gyökérről beszélünk 8 cm-ig, középhosszúról 9–17 cm-ig és hosszúról, ha a gyökér 18 cm-nél hosszabb. A nagyobb, hosszú típusok – a már említett kedvező tulajdonság ellenére is – kevésbé elterjedtek, mert nehezebb a talaj-előkészítésük, a gépi betakarításuk. A szállítás során könnyebben törnek és rosszabb eredménnyel tárolhatók. A 14–20 cm hosszú, hengeres típusok kedveltebbek, mert jobb a minőségük (beltartalom) és géppel könnyebben betakaríthatók. Közülük az erősebb lombúak vannak előnyben. A gépi betakarításra egyébként a kissé lefelé vékonyodó, tompa végű fajták a legjobbak. A vállszélesség 3–6 cm, a hengeresek átmérője pedig 2,5–4 cm között változhat, így ennek nincs igazán jelentősége.
A felhasználási cél lehet friss fogyasztás és tartósítás. Az előbbi esetben az áru közvetett úton (tárolás után) vagy közvetlenül (csomózott anyag) kerülhet a piacra. A tartósítás, feldolgozás lehet konzerválás vagy szárítás. A fajtákat mindig a felsorolt céloknak megfelelően kell kiválasztani.
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/zoldsegtermesztok-080906-402