A Kékestető megtelt éremmel

Több mint kétezer csúcshódító mert nagyot álmodni 2018-ban, június másodikán délelőtt ugyanis 2100 nevezővel rajtolt el a 21. Kékes Csúcsfutás. 

Az időjárás kis híján megviccelte a futókat, akik szentül hiszik, hogy a futást is csakis a csúcson érdemes abbahagyni. Korán reggel kétszer is nekikezdett az égi áldás, hogy átmossa a Mátrafüred és Kékestető közti futóútvonal aszfaltját. Szerencsére a rajt időpontjában a szemerkélő esőn kívül más már nem történt, így végül nyár elején ideálisnak mondható, kissé borult időben vághatott neki a több ezer fős mezőny a 11,6 kilométeres távnak, amely 671 méter szintemelekdést leküzdve teljesíthető. 

A csúcshódításra elszánt mezőny olyan népes volt, hogy a torlódást elkerülendő két részletben rajtolt el, így kényelmesen elfért Mátraházáig a 24-es út, később a Kékestetői bekötőút aszfaltján. 

A nagy mezőny előtt rajtoltak az örökifjú hetvenesek-nyolcvanasok, akik éltes koruk ellenére vagy azzal együtt hagyományosan üde színfoltjai a Kékes Csúcsfutás mezőnyének. Őket egy szintén korai rajttal a SUHANJ! Alapítvány népes csapata követte, akik ma is elsődleges küldetésük szellemében álltak rajthoz, mozgássérült mentoráltakat segítettek fel a csúcsra – sikerrel. 

Az ország tetejét célba vevő népes mezőny 11. 15-kor indult útnak. A mezőny közepe sokáig együtt, népes táborokban haladt, az eleje pedig – ahogy máskor is – jelentősen elhúzott a többségtől. Mátraháza előtt az olimpikon Csere Gáspár és Bogos Tamás fej-fej mellett haladt, a harmadik helyen pedig – kissé leszakadva – Khoór Bence haladt mögöttük. A befutás sorrendje végül: 

1. Csere Gáspár 45:49
2. Bogos Tamás 47:11
3. Khoór Bence 48:44

A nők mezőnyében az 1999 óta csúcstartó Staicu Simona ma a második helyen ért célba. Megelőzte őt Tiricz Irén, a harmadik helyen pedig Mihály Rékát köszönthette a Kékestetőn összegyűlt szurkolótábor, és a kirándulókból összeverődő népes közönség. 

1. Tiricz Irén 57:02
2. Staicu Simon 57:44
3. Mihály Réka 58:45

Kékestetőn, az 1014 méteren fekvő csúcskőnél – ahogy az szokás – az élboly megérkezése után még nagyon sokáig fotózkodtak a joggal boldog és büszke célba érkezők. Kígyózó sorok vártak arra, hogy fotósunk megörökítse futóéletük egyik legnagyobb kihívásának teljesítését. Kékestető megtelt élettel, éremmel.

A versenyzők a Naponta 3×3 program jóvoltából ízletes szatmári almát fogyaszthattak a pihenésük során.

(futanet.hu)