17 szept Káposzta a táplálkozásban
A káposztafélék őse a vadkáposzta az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos.
A káposztafélék őse a vadkáposzta az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos. Leveleit köretnek használták. Különösen Észak-Európa bővelkedik káposztás nemzeti eledelekben. Magyarországon a 16. századtól kezdve találunk feljegyzéseket.
A káposztafélék őse a vadkáposzta az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos. Leveleit köretnek használták. Különösen Észak-Európa bővelkedik káposztás nemzeti eledelekben. Magyarországon a 16. századtól kezdve találunk feljegyzéseket.
A káposztafélék a keresztesvirágúak családjába, a káposzta (Brassica) nemzetségbe tartoznak. Ide tartozik a fejeskáposzta, a kelkáposzta, a vöröskáposzta, a kelbimbó, a kínai kel, a fodros kel, a karfiol, a brokkoli és a karalábé is, valamint távoli rokon a retek és a torma. A káposztafélék hidegtűrő zöldségek, így a téli szezon fontos alapanyagai.
Miért fogyasszuk?
A káposztafélék sok A-, B1-, C, E-vitamint tartalmaznak. Ezen kívül kiváló kálium, foszfor, magnézium, Omega-3 zsírsav források is.
A zöld káposzta levelekben sok K-vitamin, kalcium, klorofil, vas, folsav és béta-karotin található. Erősítik az immunrendszert, rákellenes, hatásúak (főleg gyomor, bélrendszer és légúti daganatok, vastagbél), serkentik az emésztést, tisztítják a bélrendszert, alkalmasak méregtelenítésre is.
A káposzta leve hatásos gyomorfekélyre és emésztési problémákra. A bennük található mustárolaj antibakteriális, így gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, fertőtlenítő hatással van kívül-belül a szervezetünkre. Mivel alacsony a kalóriatartalmuk, így ideális eszköze a fogyókúráknak.
Tagjai
Fejeskáposzta
A fejes káposzta az egyik legrégebben ismert és termesztett zöldségféle, már az i.e. II. évezredben ismerték és termesztették, Egyiptomban szent növényként tisztelték, a görögök és a rómaiak is fogyasztották.
Nagyon fontos B- és C-vitamin forrás, de emellett tartalmaz még K- és E-vitamint, sok béta-karotint, amely antioxidáns, így véd a daganatos megbetegedések ellen és segíti a látást, serkenti az emésztést és a bélműködést, valamint fontos élelmi rostokat és ásványi anyagokat (kalcium, vas) is tartalmaz. A benne található mustárolaj, amely csípősségért felelős, antibakteriális hatású és gyomorfekély esetén hatásos. Emellett bélrendszeri, tüdő, mell és petefészek megbetegedések esetén is jótékony a káposztafélék fogyasztása. Továbbá a fogyasztáskor felszabaduló glükozinolát semlegesíti a húsok sütésekor keletkező káros, rákkeltő vegyületeket, így egészségvédő hatású. Egyesek úgy vélekednek, hogy bizonyos esetekben a már kialakult rákot is képes gyógyítani. A népi gyógyászat a friss leveleket fájdalom csillapítására használták.
Kelkáposzta
A kelkáposztát már több mint ezer éve termesztik Európában. Valószínűleg Olaszországból származik, mert irodalmi forrás olaszkáposzta néven említik. Jól tűri a hideget és a szárazságot is, ezért egész évben termeszthető.
Könnyebben emészthető, ezért kisebb mértékben puffaszt és nem terheli úgy meg a gyomrot, mint a fejes káposzta. Fontos szénhidrátokat, emészthető rostokat, ásványi anyagokat (kalcium, kálium, magnézium, vas), vitaminokat (A, B1, B2, C, E) tartalmaz. Utóbbiak miatt immunerősítő, gyulladásgátló, daganatmegelőző, különösen alkalmas emésztési problémákra.
Vöröskáposzta/Lilakáposzta
Magas A-, K-, B- és C -vitamin tartalma, ugyanakkor jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. C-vitamin tartalma a zöld káposzta hatszorosa, így kiváló antioxidáns hatású. Nyersen segíti az emésztést és bélműködést, tisztítja a beleket. A népgyógyászatban régóta használják székrekedés és gyomorfekély ellen. Ezen kívül erősíti az immunrendszert, telít, ideális fogyókúrázók számára, serkenti az agyműködést (antocionin), segít megelőzni az Alzheimer-kórt, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, enyhíti a köszvényes és reumás tüneteket, tisztítja vért, javítja a látást, segíti a májműködést, emellett bőröregedés-lassító és bőrszépítő hatása is van. . Rákellenes hatása is ismert (gyomor, bél, mell).
Kelbimbó
A kelbimbó gazdag vitamin és ásványi anyag forrás ( különösen C-vitamin), antioxidáns, erősíti az immunrendszert
Kínai kel
Kelet-Ázsiában népszerű fajta, hosszúkás, levelei fodrosak. Magas a C-vitamin és aminosav tartalma. A keleti konyha egyik fő kelléke, általában nyersen salátalevélként fogyasztják. Használhatjuk a kelkáposzta helyett is!
Fodros kel
Nagyon népszerű volt már az ókori Görögországban, később Európaszerte alapzöldségként fogyasztották. Főként nyáron termesztik. Levelei sötétzöldek, fodrosak. Különösen magas a K-, C-vitamin, béta-karotin és kalcium tartalma. Rákellenes, a tejmentes diéta fontos alapanyaga. Leveleit fogyaszthatjuk párolva, köretként, vagy adjuk levesekhez, curry-hez, főzelékhez.
Külön meg kell említeni a savanyú káposztát, amely kiváló téli vitaminforrás, tele jótékony baktériumokkal, amelyek kedvezőek a bélflórának és megakadályozzák a káros mikróbák megtelepedését.
Fajták
Fejes káposzta
Júniusi óriás – feje gömbölyű, kemény, 0,6–1,2 kg súlyú, levélzete világoszöld, torzsája rövid.
Hajdúsági – 2-3 kg-os enyhén lapított fejeket nevel. Savanyításra való.
Szentesi lapos – lapított fejű, őszi savanyításra való fajta, húsa fehér, fejének súlya 2-4 kg.
Kelkáposzta
Szentesi korai – hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre való, a fej 0,6-1,0 kg.
Futár – korai szabadföldi fajta, a káposztafej átlagsúlya 1,5-1,0 kg.
Vertus – kékeszöld fajta, a fej gömbölyded és 1,5-2,5 kg.
Vöröskáposzta
Szentesi vörös – a fej gömbölyű, sötétlila, repedésre nem hajlamos, 1,5-2 kg átlagtömegű. Friss fogyasztásra kiváló.
Topáz – a fej lapított gömb alakú, sötét lilásvörös, átlagtömege 1,5 kg.
Hol termesztik Magyarországon?
A káposztaféléket legnagyobb területen Pest, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben termesztik, ahol a vetésterületüknek mintegy 60%-a található. A többi megyében (Komárom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala és Nógrád) területük mindössze 20–60 ha között változik.
A kelkáposztát elsősorban a nagyvárosok közelében, a Duna–Tisza közén, különösen Kecskemét környékén és Csongrád megyében termesztik, de területe viszonylag egyenletesen oszlik meg a megyék között. Külön is említést érdemel a mohácsi szigeti termesztőkörzet és újabban Szentes környéke is.