11 jún Görögdinnye a táplálkozásban
A dinnye egyike azoknak a növényeknek, amelyekkel az emberiség már igen régen megismerkedett.
A görögdinnye tulajdonképpen inkább zöldség, ugyanis a tökfélék családjába tartozik, de tulajdonságai és a fogyasztási szokások egyértelműen gyümölcsök közé sorolják. A görögdinnye (Citrullus lanatus) őshazája India, ahol már i. e. 3000 évvel ismerték. A görögök és a rómaiak a görögdinnyét és a sárgadinnyét hasonló mértékben termesztették. Az utóbbi időben feltárt tárgyi bizonyítékok ismeretében biztonsággal állítható, hogy a magyarság vándorlása idején már ismerte és kedvelte.
Miért fogyasszuk?
Egy időben azt tartották, hogy a táplálkozás szempontjából csak időpocsékolás a dinnye fogyasztása, mert csaknem 90%-a víz. Ma már tudjuk, hogy minden dinnyefajta tápláló és tisztító hatású, gazdag C-vitaminban és káliumban, valamint tartalmaz folsavat, A-vitamint és vasat. Kalóriaértéke alacsony, de ez nem azt jelenti, hogy nincs gyógy- és tápértéke. A kalóriával való értékelés már rég a múlté. Nem az a fontos, hogy mennyi, hanem az, hogy hányféle táplálóanyag található benne. Ebben a dinnye a legkiválóbb gyümölcseink közé tartozik. De mivel általában sokat eszünk belőle, a táplálóanyagainak a mennyisége is számottevő.
Rosttartalma alacsony, mégis a sok dinnyeevés hashajtó hatású lehet, mert a sejtjeiben megkötött víz hatást gyakorol a bélfalra, és ez fokozott mozgásra serkenti a belet. A dinnyefogyasztás megakadályozza egyes káros baktériumok szaporodását a bélcsatornában, és csökkenti a rothadást. Hólyag- és vesebajban, vesekőbetegségben bevált a görögdinnyekúra. Amikor fokozott a szervezetben a salak- és méreganyag-lerakódás, méregtelenít és átmossa a szervezetet (pl. reuma, anyagcsere-betegség). Szívbajban, vérkeringési elégtelenségben kerülendő a fokozott folyadékbevitel, ekkor tehát a dinnyefogyasztást is erősen mérsékeljük.
Legjobb a dinnyét önmagában fogyasztani. Étkezés előtt első fogásként, majd 15 perc szünet után következhet az újabb fogás. A görögdinnyéből készített teljes értékű lé gazdag A-vitaminban és káliumban. Nyáron mindenestől: héjastól, magvastól felhasználjuk, levet préselünk belőle. A teljes lé sokkal kevésbé édes, kevesebb cukrot tartalmaz, mint a csak a piros húsából készült. A héjból jelentős mennyiségű ásványi anyag és klorofill is kerül a lébe. A görögdinnyelé elsőrangú vese- és hólyagtisztító, vízhajtó hatásának köszönhetően elősegíti a fölösleges folyadék távozását a szervezetből. Sok benne az enzim és növeli az étvágyat is. Egy kg görögdinnyéből 3,5-5 dl lé készíthető. Fogyasztása ajánlott bőrbetegségek, vizesedés, hólyagpanaszok, vesebántalmak, ízületi gyulladás, prosztatapanaszok, súlyfelesleg, székrekedés, terhesség, a vér rendellenességei esetén. Az éretlen (legtöbbször apró) dinnye sajátos felhasználási módja a savanyítás, egészben vagy szeletelve, önmagában, vagy más zöldségfajokkal vegyesen.
A görögdinnye az egyik legnagyobb mennyiségben termelt és egyértelműen a legnagyobb mennyiségben exportált (gyümölcsként fogyasztott) zöldségfélénk. Exportjelentőségét a több mint száz évre visszanyúló termelési hagyományok, a kontinentális éghajlatból következő kedvező időjárás és a talajadottságokból fakadó kiváló ízhatás adja. A szezon július közepén indul és szeptember végéig folytatódik. Csúcsidőszaka az augusztus, amely egybeesik a dél-európai termés lefutásával, így a szezon megnyújtásaként bír komoly jelentőséggel. A termelésbe vont fajták megegyeznek az európai fogyasztási szokásokkal, így zömében ”csíkos” és jól kartonozható (3 kg körüli) fajtákat termelnek, de megtalálhatóak a legjobb ízű, nagy testű és sötét színű dinnyék is. Az utóbbi években Nyugat-Európában a hagyományos, maggal rendelkező dinnyefajták mellett egyre jobban terjednek a mag nélküli, illetve ”magszegény” triploid dinnyék. A tapasztalatok szerint a mag nélküli dinnye jobb ízű, magasabb cukortartalmú, ropogósabb. Jobban szállítható, csomagolható, mivel tömörebb, mint a hagyományos.
Összeállította: Ferencz Anita