Grépfrút a táplálkozásban

Azok a bioflavonok, amelyek húsos belsejében és a rekeszeket elválasztó hártyákban találhatók, erősítik a vérereket, gyulladásgátló hatásúak, erőteljes antioxidánsok és szembeszállnak a fertőzésekkel.

A grépfrút (Citrus paradisi) a pomelo női példányának édes naranccsal alkotott hibridjének, pomelóval történő visszakeresztezése tulajdonképpen, mely Barbadoson keletkezett. A citrusfélék közül a legfiatalabb, másképpen citrancsnak nevezett faj.

A citrancs gazdag C- és P-vitaminokban, ezáltal védi az ereket és a májsejteket. Jelentős a rostanyag-, pektin- és C-vitamin-tartalma. Azok a bioflavonok, amelyek húsos belsejében és a rekeszeket elválasztó hártyákban találhatók, erősítik a vérereket, gyulladásgátló hatásúak, erőteljes antioxidánsok és szembeszállnak a fertőzésekkel. Míg a narancs és a narancslé súlyosbíthatja az ízületi gyulladásos állapotot, addig a friss grépfrút hasznosnak látszik.
A terhes nők gyakran megkívánják a grépfrútot, ami hatásos a folyadék- visszatartás és a lábak dagadása ellen. A grépfrút kúraszerű fogyasztásával akár fogyhatunk is. Hatása abban áll, hogy képes lebontani a zsírokat és kivezetni a szervezetből. Zsiradéklebontó képessége az erek tisztítására is kiterjed, továbbá koleszterin-csökkentő hatással is rendelkezik.

A múlt század végén Pavlov több nagyszerű kísérlettel kimutatta, hogy a gyomornyálkahártya a keserű anyagok hatására bőségesen kezdi kiválasztani az emésztőnedveket, ami jól segíti az emésztést, és egyben gátolja a vérszegénység kialakulását.

Meghűléses betegségek bármelyikének a legjobb ellenszere a grépfrút, hatásosan csökkenti a megfázás okozta tüneteket. Ugyanezek a tulajdonságok sajnos nem mondhatók el az általánosan fogyasztott pasztőrözött vagy mélyhűtött citruslevekről. A friss grépfrútlé pl. kissé izzaszt és enyhíti a torokfájást. Egy kg grépfrútból 4-5 dl lé nyerhető. A grépfrút leve C-vitamint, káliumot, kalciumot és foszfort tartalmaz, ezenkívül kisebb mennyiségben B-vitaminokat, E- és K-vitamint, biotint, inozitolt és többféle ásványi anyagot. Javallt bőrbetegségek, emésztési rendellenességek, fülpanaszok, ínysorvadás, láz, meghűlés, nyálkahártya-megbetegedések, hurutok, skorbut, súlyfölösleg, terhesség, visszértágulat, zúzódások esetén.

A grépfrút-mag jótékony hatásai is már régebb óta ismertek. Az európai gyógyításban a 17. században jelent meg. Mintegy húsz évvel ezelőtt egy floridai orvos fedezte fel sokadszorra, amikor megfigyelte, hogy a gyümölcs magjai az általa készített komposztban nem rohadnak el. Az azóta végzett kutatások nyomán a magból ma már kivonatot készítenek, melynek felhasználási területe igen széleskörű. Hatóanyagai elpusztítják a kórokozók citoplazmájának membránját, a klinikai vizsgálatok szerint 800 féle vírus és baktérium, körülbelül 100-fajta gomba és bizonyos paraziták ellen is hatékony, mégpedig úgy, hogy az emberi szervezetet eközben nem károsítja. Mellékhatást csak az okozhat, ha a megengedett adagot négyezerszeresen túllépi valaki. Sikeresen alkalmazzák már gyomor- és bélpanaszok esetén, torok-, orrfülfertőzések, különböző gombás megbetegedések kezelésére, de hatásos a fogínygyulladás és a hüvelyfertőzés gyógyításában is. Hasonlóan jótékony a grépfrút kezeletlen héjából nyert illóolaja, mely kimerültség, szellemi fáradtság, emésztési zavarok, narancsbőr ellen, légfrissítésre, párologtatásra, bedörzsölésre javallott, de vigyázzunk, mert érzékeny bőrre nem alkalmazható.

100 g grépfrút 88% vizet, 7,5% szénhidrátot, 1,6% élelmi rostot, 1,5% gyümölcssavakat, 0,6% fehérjéket, 0,35% ásványi anyagot tartalmaz, energiatartalma 160 kJoule/38 kcal.

Összeállította: Ferencz Anita

 

  • grépfrút