07 ápr Retek a táplálkozásban
A retek a táplálkozáskultúra ismereteivel egyidős. Vannak hírek, mely szerint már 2000 évvel Krisztus előtt, a piramist építő szolgáknak adott erőt és egészséget.
A retek (Raphanus raphanistrum) a keresztesvirágúak családjába tartozó növény a közönséges vadretek gyomnövényhez áll közel. Mai kertészeti fajtáit ebből, az Európában őshonos közönséges gyomból (Raphanus raphanistrum) nemesítették, régebben a hosszúkás, fekete változatok domináltak.
A retek a táplálkozáskultúra ismereteivel egyidős. Vannak hírek, mely szerint már 2000 évvel Krisztus előtt, a piramist építő szolgáknak adott erőt és egészséget. A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt többféle fajtáját termesztették. Szent Hildegard is említette könyvében a 13. században. A 16. században, mint általánosan elterjedt zöldségféle volt ismert Közép-Európában. A hónapos retek első írásos említése származását a középkorra vezeti vissza, valószínűsíthetően francia és holland nemesítéssel keletkezett. A néphiedelem szerint hatékony szert tartalmaz rovar- és kígyócsípés ellen.
A hónapos retek azon kevés zöldségféle közé tartozik, amelyet kizárólag nyersen fogyasztunk. Egy régi mondás azt tartja, hogy „a retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság”. Ez azonban inkább a nehezebben emészthető, több rostot és illó savat tartalmazó, téli retekre érvényes.
A reteknek sok gyógyhatása ismert, pl: jó hatású lehet megfázásos megbetegedéseknél, emésztési problémáknál, máj- és epepanaszoknál. Gyógyhatását napjainkban összetevőivel magyarázzák. Csípős íze és hatása elsősorban a kéntartalmú illóolajaira vezethető vissza, ezek az ún. mustárolajglükozidok. Már a növény konyhai előkészítéskor elillannak, kellemes illatot árasztva. Az illóolaj nemcsak antibiotikus, hanem egyéb gyógyító hatással is rendelkezik. Nyákoldó hatásával köhögés, rekedtség, megfázásos betegségek, légúti betegségek gyógyító növénye. Anyagcsere-fokozó hatása révén étvágyjavító, emésztést szabályzó szerepe van. Vitamintartalma többnyire a fajtától függ s attól, hogy a fajta tavaszi, nyári, őszi vagy téli termesztésű. A fekete retek vitamintartalma többnyire háromszorosa a fehér fajtáknak. Magas ásványianyag-tartalmának köszönhetően lúgossága folytán segít az egészségtelen anyagcseretermékek eltávolításában és ezáltal a gyógyulásban is. Különösen magas káliumtartalma miatt vízhajtó hatású segít a felgyülemlett víz eltávolításában.
Májzsírosodás ellen legjobb a fekete retek, és abból is a reteklé kúraszerű alkalmazása, legalább hat héten keresztül. Minden epeműködési rendellenességet gyógyíthatunk vele, még az epegyulladást is. Az epe ugyanis az elfogyasztott zsiradékkal kerül kapcsolatba. A felhalmozódott mennyiség idővel irritálja az epét, ekkor kezdünk valamit érezni az oldalunkon, a máj mellett. Ha epekövünk vagy epehomokunk van, segíthet, ha hathetes reteklékúrát kezdünk, de természetesen ezt csak orvosi felügyelet mellett tegyük.
Sokan nem tudják, hogy a hónapos retek zsenge levelei is finomak salátába, tehát gondoljuk meg a választ, amikor az árus megkérdezi, leszedje-e a zöldjét.
Tenyészideje a veteményeskert növényei közül a legrövidebb: mindössze 55-60 nap. Ismertebb fajták: piros, apró, csomóban kapható hónapos retek (nálunk a leggyakoribb), hosszú fehér jégcsapretek és a gömbölyű fekete retek.
100 g retek 20 mg C-vitamint, 0,25 mg niacint, 0,03 mg B1-, B2-, 0,06 mg B6 vitamint, továbbá 260 mg káliumot, 34 mg kalciumot, 26 mg foszfort, 17 mg nátriumot, 15 mg magnéziumot, 1,5 mg vasat és némi jódot is tartalmaz.
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB