Karfiol fajták

Magyarországon termesztett karfiol fajták felsorolása és csoportosítása.

Termesztett fajták, fajtakiválasztás

A karfiolfajtákat alaktani tulajdonságaik, biológiai és beltartalmi jellemzőik, valamint tenyészidejük alapján rendszerezzük.

Alaktani tulajdonságaik közül a legszembeötlőbb:

– a növekedés erőssége, amit a szármagassággal (10–30 cm) és a növénymagassággal (40–100 cm) jellemezhetünk,

– a levél nagysága,

– a levél alakja és a belső levelek rózsát védő borulási hajlama,

– a levél színe,

– a levél állása,

– a rózsa mérete 0,4–3,0 kg között változhat. Ez a tömeg a szokásos piaci előkészítésű (a rózsa magasságában visszavágott lombú) karfiolrózsára jellemző, a tisztított rózsa tömege ennek kb. 60%-a (1 kg tisztított karfiolt viszont 3 kg levelesen szedett növényből kapunk),

– a rózsa színe hófehér, sárgásfehér (csak a korai időszakban értékesíthető) és zöldes (klorofillt is tartalmazó) lehet. Ritkán előfordulnak sötétvörös rózsájú fajták is.

A karfiolfajták feloszthatók aszerint is, hogy nemesítőik milyen éghajlatú vidékeken javasolják termesztésüket, így vannak mérsékelt égövi, szubtrópusi, trópusi magas földekre és trópusi alföldekre ajánlható fajták.

Hazai körülmények között a karfiolfajták négy csoportba sorolhatók:

a) hajtatófajták: kis lombjuk a rózsát nem takarja, rózsájuk is kicsi, hamar szétnyílik, sűrűn ültethetők, tenyészidejük rövid;

b) szabadföldi korai fajták: kissé nagyobb növésűek, erős fényben rózsájuk barnul;

c) szabadföldi nyári fajták: erősebb lombozatuk takarja a rózsát, amely tömör, középnagy és fehér. El kell viselniük a hőséget is, tenyészidejük középhosszú;

d) szabadföldi őszi fajták: erőteljes, nagy lombozat, nagy rózsa, középhosszú vagy hosszú tenyészidő jellemzi őket. Kiváló, a hűtőipar részére is alkalmas fajták, amelyek nem barnulnak, rózsájuk könnyen bontható, fehér. Őszi másodtermesztésre a rövidebb tenyészidejű fajták vehetők számításba. 

 

 

  • karfiol