A kerti saláta (Lactuca sativa) elődje valószínűleg nagyon elterjedt lehetett, mert megtalálható volt Európában, Madeirán, Algériában, Etiópiában, Nyugat-Ázsiában, Észak-Indiában, Szibériában. Az Ókori Egyiptomban, a görögöknél és rómaiaknál is ismert volt a zöld levelek gyógyító hatása. A zöld salátáknak komoly vitamin-, ásványianyag- és klorofilltartalma nem elhanyagolható a napi étkezésben. Az évszakok változásával mindig akadnak elérhető salátafélék, sokféleségükkel, fajtáikkal egész évben elérhetők a fogyasztók számára. A fejes saláta fogyasztásra kerülő részei a levelei, melyek fejet alkotva egymásra borulnak. Igen sok fajtája létezik: korai hajtatásra alkalmas fajták, rövid tenyészidejű fajták, nyári fajták, őszi szabadföldi fajták és áttelelő fajták. Vannak úgynevezett jégsalátafajták, melyek levelei roppanósabbak, szélük csipkézett, a hagyományos fejes salátáknál nagyobb, zártabb fejet képeznek, s mivel levelük vastag, később fonnyadnak.