01 dec Torma a táplálkozásban
A vöröshagyma mellett a másik olyan zöldségnövény, amely a honfoglalás óta őshonos Magyarországon
A torma (Armoracia rusticana) őshazája Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia, ahol az életerő jelképe is. Népi gyógyászati felhasználásáról többet tudunk, mint a múltjáról. A vöröshagyma mellett a másik olyan zöldségnövény, amely a honfoglalás óta őshonos Magyarországon. Ez az évelő lágyszárú növény a keresztes virágúak családjába tartozik.
Élettani hatása
A frissen reszelt torma a benne található glikozidoknak köszönhetően baktérium- és vírusölő hatású, a mustárolaj pedig fokozza a nyálkahártyák vérellátását. Ekkor igen magas a C-vitamin tartalma, amely nagyon hatékony vizesedés, emésztési zavarok és anyagcserezavarok esetén.
Nagyon hatásos még vese- és húgyúti fertőzések, makacs köhögés, rekedtség, légcsőhurut és krónikus hörghurut esetén.
A tormalé erőteljesen serkenti az epehólyag működését, annak összehúzódása enyhíti a renyhe epehólyag-működéséből fakadó panaszokat. Fontos szerepet tölt be a rákmegelőzésben. A torma a brokkoli, a kelbimbó és a kelkáposzta rokona, melyek rendszeres fogyasztása csökkentheti a gyomor, a vastagbél, a prosztata és a hólyagrák kialakulásának veszélyét.
A tormaszirup kis mennyiségű rendszeres felhasználását jó hatásúnak vélték TBC-re, asztmára, belsőelválasztású mirigybántalmak esetén, vérnyomáscsökkentőként, vizelethajtóként, fertőtlenítőként és vértisztítóként. Az átpréselt, mézzel elkevert tormaszirup kitűnő köhögéscsillapító.
A tormát külsőleg is jó hatásúnak tartották. A Mezőségben tormalevéllel borították a lázas beteg mellét vagy egész testét lázcsillapításként. Tormatinktúrából készített borogatást ajánlanak tarkóra téve heves fejfájás esetén, mert az vérbőséget idéz elő. A borogatást üszkösödő sebekre is javasolják, ami a friss sebre téve ugyan fájdalmas, de hatékony, és azonnali enyhülést eredményez, illetve gyorsítja a gyógyulást.
A torma rendszeres fogyasztása növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet és legyőzhető vele az influenza is. A keresztes virágú növények jótékony hatását a bennük lévő A-vitamin antioxidáns hatása jelentősen fokozza. Mindezen tulajdonságai miatt a torma lehet gyógynövény és fűszernövény is.
Fogyasztása
A tormát sokféleképpen lehet fogyasztani. Finom köretként, frissen reszelve, ecetesen, mártásként, majonézzel. Savanyúságokban, cékla, paprika mellett is hasznos. A magyar gasztronómia elengedhetetlen része, különösen főtt húsok mellé! Levelét salátába is tehetjük. Túlzott fogyasztása azonban irritálhatja a nyálkahártyát! Várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.
Fontosabb alkotóelemei
Illóolaj-tartalma igen magas. Gyökerének szinigrin-tartalma kölcsönzi az erős csípős ízt, amit kiegészít a mustárolajglükozid és a glukoarmorazin. 100 g energiatartalma 328 kJ, 78 kcal. Főbb összetevői: 76% víz, 12% szénhidrát, 3% fehérje (17 különböző aminosav), 2,2% ásványi anyagok. Káliumtartalma 628 mg, szelén-, magnézium- és kalciumtartalma is jelentős. Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is.
Termesztése
A torma termesztésében Európa szerte az ún. tájfajtákkal találkozunk. A magyarországi termelés 85-90%-a Hajdú-Bihar megye jól behatárolható, szinte összefüggő régiójára esik, ez a Debrecentől délkeletre elterülő hajdúsági körzet.
Tárolása
A torma gyökerét egész évben gyűjthetjük, de leginkább az ősz alkalmas a betakarításra. Pincében, sötét helyen nyirkos homokban akár egy éven keresztül is tárolhatjuk. Közvetlenül a feldolgozás előtt mossuk, szárazra töröljük és vékonyan meghámozzuk. A reszelés után a torma nagyon gyorsan barnul, ezért, – hogy fehér maradjon – azonnal locsoljuk meg egy kis ecettel vagy citromlével.
Összeállította: Ferencz Anita FruitVeB